Számtalan pletyka kering a mai napig az iPhone keletkezése kapcsán. Talán a leghíresebb mind közül az, hogy a jelenlegi érintőképernyő azért ilyen tökéletes, mert már 1997-ben kisgyerekkel teszteltették egy titkos laboratóriumban. Azért a fiatalabb korosztály használta, mert az ujjaik nagyon kicsik voltak, így tudták finomhangolni a rendszer. Persze vélhetően nem fog kiderülni, hogy mindez csak nagyvárosi legenda-e vagy van valós alapja. Mindenesetre most egy elég komoly érdekesség látott világot, mégpedig nem más, mint egy vezetékes iPhone.
A prototípus 1983-ben készült, de mostanáig a Stanford Egyetem archívumában várt arra, hogy elérhetővé tegyék. A legtöbb ilyen koncepció nem kerülhet napvilágra csak bizonyos év elteltével. A korai terveket maga Steve Jobs adta a felsőoktatási intézménynek, még a ’90-es évek végén. Már ennek is hihetetlenül elképesztő a design-ja, az adott korban eléggé extravagánsnak tűnt. Teljesen beleillik az Apple portfóliójába, hiszen ezt az a Hartmut Esslinger tervezte, aki a Apple IIc számítógépének is külsejét megálmodta.
Ez a változat még ceruzával való bökdösést igényelt, s vélhetően nagyon kevés dolog volt benne. Nagyjából egy telefon-és jegyzetkönyv az, amit kinézünk belőle. Mindenesetre hihetetlen, hogy az Apple ennyire innovatív volt már régen is. Olyan géniuszok dolgoztak és dolgoznak itt, akik valóban megváltoztatták a világot.
Mai nap se lenne rossz,a Panasonic vezetékes telefont kivágnám a kukába,eztmeg a helyére. Vajon gyártanának egyet,ha megkérném őket? :D